GÓTIKA
A "gótikus" kifejezést először az olasz reneszánsz humanisták használták, hogy lenézően utaljanak a középkori művészetre és építészetre. A középkori művészetet sokszor primitívnek és barbárnak tekintették az antik művészettel szemben. A "gót" szó azokra a germán népekre (normann, gót, stb.) utalt, akik a Római Birodalom pusztulása után az új keresztény Európában jelentős szerepet játszottak.
Az olasz humanisták, akik az antik művészeti és kulturális örökséget helyezték előtérbe, gyakran használták a "gótikus" jelzőt azokra a műalkotásokra, amelyek nem illettek bele az általuk preferált klasszikus idealizmusba és formai tökéletességbe.
A gótikus művészet eredete a 12. század közepére tehető, és szorosan összefüggött a középkori Európában bekövetkező társadalmi és vallási változásokkal.
A gótikus stílus megjelenése előtt az európai építészet főként a romanika stílusjegyeit követte, melyet masszív falak, kis ablakok és sötét belső terek jellemeztek. Az 1100-as évek közepén azonban Franciaországban kezdett elterjedni egy új építészeti megközelítés, amelynek középpontjában a fény, a légies tér és az ívelt formák álltak.
Ez a stílus először a IX. Lajos által pártfogolt Saint Denisi apátság templomának építésével indult el, ahol a nagyobb ablakok és az összekapcsolt oszlopok új megközelítést képviseltek az építészetben. Az új technikák és megoldások gyorsan terjedtek az egész Nyugat-Európában, és a gótikus stílus széles körben elterjedt.
A gótikus stílus kiemelkedő jellemzői közé tartozik a magas, karcsú falak, a hatalmas, fényáteresztő ablakok, valamint az ívelt és keresztboltozatos mennyezetek alkalmazása. Ezek az elemek nemcsak esztétikailag különlegesek voltak, hanem technikailag is kihívást jelentettek, és új építészeti megoldások kifejlesztését kényszerítették ki, például a lombkoronák, támpillérek és feszített kötőelemek alkalmazását.
A gótikus stílus jelentős hatással volt az európai kultúrára, és nemcsak az építészetben, hanem a szobrászatban, a festészetben és a kézművességben is megnyilvánult. A gótikus művészet és építészet jellegzetes megjelenése és eszmeiségei hosszú távon formálták az európai művészetet és építészetet.
Legfőképpen katedrálisok és apátságok, tehát épületek mondhatóak a legnagyobb képviselőinek ennek a stílusirányzatnak, ellentétben a neogótikával ami már más jelentősebb épületekben illetve épületcsoportokban is észlelhető a jelenlétük.
Legismertebb talán a Notre Dam A Katedrális Párizs szívében található, a Szajna folyó bal partján.
A katedrális építése az 1160-as években kezdődött, és több mint egy évszázadon át tartott. A katedrális főtervezője Maurice de Sully párizsi püspök volt, és az építés során több generáció építész és munkás dolgozott azon, hogy megvalósítsa ezt az elképesztő műalkotást.
Az épület csodálatos homlokzata a gótikus építészet jellegzetes jegyeit mutatja, mint például a csipkés ívek, a több szinten elhelyezkedő galériák és a gazdag szobrászati díszítések. A katedrális híres két toronyról is, melyek 69 méter magasak, és lenyűgöző kilátást nyújtanak Párizsra és környékére.
Az épület belső tere is lenyűgöző. A hatalmas színes üvegablakok a gótikus stílusú templomok egyik legfontosabb jellemzője, és a Notre-Dame-ban ezek különösen gyönyörűek és impozánsak. Az oltártérben a középkori szobrászat remekei találhatók, melyek közül kiemelkedik a Szűz Mária és a Szent József ábrázolása.
2019-ben egy tűzvész hatalmas károkat okozott az épületben. Érdekesség, hogy az LVMH Moët Hennessy - Louis Vuitton SA, röviden LVMH, a világ egyik legnagyobb luxusáruház és konglomerátum vállalata, olyan neves márkákat tartalmaz, mint a Louis Vuitton, a Dior, a Givenchy, a Moët & Chandon és a Hennessy magára vállalt az oroszlánrészét a Notre Dam feltámadásának.
Az LVMH csoport jelentős összeget, mintegy 200 millió eurót ígért fel a Notre-Dame újjáépítésére.
Az összeg célja az volt, hogy segítse az épület helyreállítását, és támogassa a restaurálási munkálatokat. A cég azóta is részt vesz az újjáépítési munkálatokban és anyagi támogatásban részesíti az erre irányuló kezdeményezéseket.
A "gótikus" kifejezést először az olasz reneszánsz humanisták használták, hogy lenézően utaljanak a középkori művészetre és építészetre. A középkori művészetet sokszor primitívnek és barbárnak tekintették az antik művészettel szemben. A "gót" szó azokra a germán népekre (normann, gót, stb.) utalt, akik a Római Birodalom pusztulása után az új keresztény Európában jelentős szerepet játszottak.
Az olasz humanisták, akik az antik művészeti és kulturális örökséget helyezték előtérbe, gyakran használták a "gótikus" jelzőt azokra a műalkotásokra, amelyek nem illettek bele az általuk preferált klasszikus idealizmusba és formai tökéletességbe.
A gótikus művészet eredete a 12. század közepére tehető, és szorosan összefüggött a középkori Európában bekövetkező társadalmi és vallási változásokkal.
A gótikus stílus megjelenése előtt az európai építészet főként a romanika stílusjegyeit követte, melyet masszív falak, kis ablakok és sötét belső terek jellemeztek. Az 1100-as évek közepén azonban Franciaországban kezdett elterjedni egy új építészeti megközelítés, amelynek középpontjában a fény, a légies tér és az ívelt formák álltak.
Ez a stílus először a IX. Lajos által pártfogolt Saint Denisi apátság templomának építésével indult el, ahol a nagyobb ablakok és az összekapcsolt oszlopok új megközelítést képviseltek az építészetben. Az új technikák és megoldások gyorsan terjedtek az egész Nyugat-Európában, és a gótikus stílus széles körben elterjedt.
A gótikus stílus kiemelkedő jellemzői közé tartozik a magas, karcsú falak, a hatalmas, fényáteresztő ablakok, valamint az ívelt és keresztboltozatos mennyezetek alkalmazása. Ezek az elemek nemcsak esztétikailag különlegesek voltak, hanem technikailag is kihívást jelentettek, és új építészeti megoldások kifejlesztését kényszerítették ki, például a lombkoronák, támpillérek és feszített kötőelemek alkalmazását.
A gótikus stílus jelentős hatással volt az európai kultúrára, és nemcsak az építészetben, hanem a szobrászatban, a festészetben és a kézművességben is megnyilvánult. A gótikus művészet és építészet jellegzetes megjelenése és eszmeiségei hosszú távon formálták az európai művészetet és építészetet.
Legfőképpen katedrálisok és apátságok, tehát épületek mondhatóak a legnagyobb képviselőinek ennek a stílusirányzatnak, ellentétben a neogótikával ami már más jelentősebb épületekben illetve épületcsoportokban is észlelhető a jelenlétük.
Legismertebb talán a Notre Dam A Katedrális Párizs szívében található, a Szajna folyó bal partján.
A katedrális építése az 1160-as években kezdődött, és több mint egy évszázadon át tartott. A katedrális főtervezője Maurice de Sully párizsi püspök volt, és az építés során több generáció építész és munkás dolgozott azon, hogy megvalósítsa ezt az elképesztő műalkotást.
Az épület csodálatos homlokzata a gótikus építészet jellegzetes jegyeit mutatja, mint például a csipkés ívek, a több szinten elhelyezkedő galériák és a gazdag szobrászati díszítések. A katedrális híres két toronyról is, melyek 69 méter magasak, és lenyűgöző kilátást nyújtanak Párizsra és környékére.
Az épület belső tere is lenyűgöző. A hatalmas színes üvegablakok a gótikus stílusú templomok egyik legfontosabb jellemzője, és a Notre-Dame-ban ezek különösen gyönyörűek és impozánsak. Az oltártérben a középkori szobrászat remekei találhatók, melyek közül kiemelkedik a Szűz Mária és a Szent József ábrázolása.
2019-ben egy tűzvész hatalmas károkat okozott az épületben. Érdekesség, hogy az LVMH Moët Hennessy - Louis Vuitton SA, röviden LVMH, a világ egyik legnagyobb luxusáruház és konglomerátum vállalata, olyan neves márkákat tartalmaz, mint a Louis Vuitton, a Dior, a Givenchy, a Moët & Chandon és a Hennessy magára vállalt az oroszlánrészét a Notre Dam feltámadásának.
Az LVMH csoport jelentős összeget, mintegy 200 millió eurót ígért fel a Notre-Dame újjáépítésére.
Az összeg célja az volt, hogy segítse az épület helyreállítását, és támogassa a restaurálási munkálatokat. A cég azóta is részt vesz az újjáépítési munkálatokban és anyagi támogatásban részesíti az erre irányuló kezdeményezéseket.
GÓTIKA
A "gótikus" kifejezést először az olasz reneszánsz humanisták használták, hogy lenézően utaljanak a középkori művészetre és építészetre. A középkori művészetet sokszor primitívnek és barbárnak tekintették az antik művészettel szemben. A "gót" szó azokra a germán népekre (normann, gót, stb.) utalt, akik a Római Birodalom pusztulása után az új keresztény Európában jelentős szerepet játszottak.
Az olasz humanisták, akik az antik művészeti és kulturális örökséget helyezték előtérbe, gyakran használták a "gótikus" jelzőt azokra a műalkotásokra, amelyek nem illettek bele az általuk preferált klasszikus idealizmusba és formai tökéletességbe.
A gótikus művészet eredete a 12. század közepére tehető, és szorosan összefüggött a középkori Európában bekövetkező társadalmi és vallási változásokkal.
A gótikus stílus megjelenése előtt az európai építészet főként a romanika stílusjegyeit követte, melyet masszív falak, kis ablakok és sötét belső terek jellemeztek. Az 1100-as évek közepén azonban Franciaországban kezdett elterjedni egy új építészeti megközelítés, amelynek középpontjában a fény, a légies tér és az ívelt formák álltak.
Ez a stílus először a IX. Lajos által pártfogolt Saint Denisi apátság templomának építésével indult el, ahol a nagyobb ablakok és az összekapcsolt oszlopok új megközelítést képviseltek az építészetben. Az új technikák és megoldások gyorsan terjedtek az egész Nyugat-Európában, és a gótikus stílus széles körben elterjedt.
A gótikus stílus kiemelkedő jellemzői közé tartozik a magas, karcsú falak, a hatalmas, fényáteresztő ablakok, valamint az ívelt és keresztboltozatos mennyezetek alkalmazása. Ezek az elemek nemcsak esztétikailag különlegesek voltak, hanem technikailag is kihívást jelentettek, és új építészeti megoldások kifejlesztését kényszerítették ki, például a lombkoronák, támpillérek és feszített kötőelemek alkalmazását.
A gótikus stílus jelentős hatással volt az európai kultúrára, és nemcsak az építészetben, hanem a szobrászatban, a festészetben és a kézművességben is megnyilvánult. A gótikus művészet és építészet jellegzetes megjelenése és eszmeiségei hosszú távon formálták az európai művészetet és építészetet.
Legfőképpen katedrálisok és apátságok, tehát épületek mondhatóak a legnagyobb képviselőinek ennek a stílusirányzatnak, ellentétben a neogótikával ami már más jelentősebb épületekben illetve épületcsoportokban is észlelhető a jelenlétük.
Legismertebb talán a Notre Dam A Katedrális Párizs szívében található, a Szajna folyó bal partján.
A katedrális építése az 1160-as években kezdődött, és több mint egy évszázadon át tartott. A katedrális főtervezője Maurice de Sully párizsi püspök volt, és az építés során több generáció építész és munkás dolgozott azon, hogy megvalósítsa ezt az elképesztő műalkotást.
Az épület csodálatos homlokzata a gótikus építészet jellegzetes jegyeit mutatja, mint például a csipkés ívek, a több szinten elhelyezkedő galériák és a gazdag szobrászati díszítések. A katedrális híres két toronyról is, melyek 69 méter magasak, és lenyűgöző kilátást nyújtanak Párizsra és környékére.
Az épület belső tere is lenyűgöző. A hatalmas színes üvegablakok a gótikus stílusú templomok egyik legfontosabb jellemzője, és a Notre-Dame-ban ezek különösen gyönyörűek és impozánsak. Az oltártérben a középkori szobrászat remekei találhatók, melyek közül kiemelkedik a Szűz Mária és a Szent József ábrázolása.
2019-ben egy tűzvész hatalmas károkat okozott az épületben. Érdekesség, hogy az LVMH Moët Hennessy - Louis Vuitton SA, röviden LVMH, a világ egyik legnagyobb luxusáruház és konglomerátum vállalata, olyan neves márkákat tartalmaz, mint a Louis Vuitton, a Dior, a Givenchy, a Moët & Chandon és a Hennessy magára vállalt az oroszlánrészét a Notre Dam feltámadásának.
Az LVMH csoport jelentős összeget, mintegy 200 millió eurót ígért fel a Notre-Dame újjáépítésére.
Az összeg célja az volt, hogy segítse az épület helyreállítását, és támogassa a restaurálási munkálatokat. A cég azóta is részt vesz az újjáépítési munkálatokban és anyagi támogatásban részesíti az erre irányuló kezdeményezéseket.